A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virágaim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virágaim. Összes bejegyzés megjelenítése

Túl vagyunk rajta... avagy ember tervez 2. rész

Olvastam, hogy a Blogger rakoncátlankodása miatt sokaknál bejegyzések és hozzászólások vesztek el az éterben. Nálam semmi nem tűnt el, mert nem is írtam semmit ma délelőttig...
Nem nagyon volt kedvem különböző hobbiknak hódolni:(

No de ezt a blogot a hobbijaimnak szentelem elsősorban és csak akkor használom nyavalygásra ha nagyon muszáj, ezért inkább megmutatom néhány festésem eredményét, meg ezt-azt:)

Még 2 héttel ezelőtt mutattam a barkás festések eredményeit, most megmutatom a vérehulló fecskefű és a diólevél-rügy kísérletekét.
A vérehulló fecskefű gyönyörű kanárisárgára festett /érdekes, hogy Anitának a halványsárgához is 1 napi áztatás kellett/, csakhogy nekem zöld, vagy legalábbis valami zöldes kellene már végre.
Néha kicsit úgy érzem magam, mint a hajdani alkimisták a Bölcsek kövével, olyan mániákusan próbálom zöldre varázsolni a fonalaimat természetes festőanyagokkal. Egyelőre sikertelenül:(
Szóval a kanárisárga ment a "kukába", mert olyat már tudok máshogy is varázsolni. Így került a festőlébe mindenféle a dióbarkától a fűzfalevélen keresztül a fűig:))) Már csak a Szabó bakter kedvenc pipamocska hiányzott a trutyiból, de meglepő módon egészen jó lett a végeredmény. Fáradt sárgával "mosott" zöldesszürke színű hímzővászon került ki a fazékból, mely a keresztségben a 'Savanna' nevet kapta - mindjárt mutatom is...

De előtte még a dióleveles kísérlet:) A kifejlett diólevéllel a barna különböző árnyalataira lehet festeni, na de ki tudna ellenállni a frissen rügyező levelek zöldes-bíborának. Mert hát a remény ugyebár, hogy hátha valami más, valami új lesz belőle...
Jelentem nem csalatkoztam, mert bár a végeredmény világosabb mézeskalács-barna, DE rózsaszín permet-foltok vannak benne!!! Mondhatnám, hogy pont így akartam, de ez nem igaz. Csak a természet újabb csodájával álltam szemben kissé leesett állal - fogalmam sincs, miért, hogyan, de nagyon fain lett a végeredmény. Szerintem:))) Kissé fantáziátlan módon a 'Pinky Brown' nevet adtam neki...

Íme egy képen az utóbbi idők hímzővászon termése /majd külön-külön is mutogatom őket, de még nem volt kedvem fotózgatni/:

Ők az 'Old Style' sorozat darabjai és lehet, hogy adok el belőlük.
De még gondolkodom rajta, mert szerelemgyerekek:)))

Festettem néhány hímzőfonalat is, főleg színátmeneteseket. Most csak egyről hoztam fotót:

Törtfehér-bézs-vaj- és vaníliasárga ínycsiklandó elegye:)

Itt pedig láthattok egy mutánst, ami a kertünkben növekszik:) Fogalmam sincs mitől nőtt ekkorára és azt sem tudom mitől lett lila, mert tavaly még majdnem fekete és normál magasságú volt??? Talán a csirkekakilé az oka, nem hiába erjesztgetem a kert végében:)))

 
A kisasszony 94 cm, a nagyfiú meg 120...

Még egy vidám fotó:)

S bár már jócskán elmúlt, itt van egy húsvéti-szülinapi kép is a család 3 legifjabb porontyáról:

A tipp-topp cumis tündér Hanna, az öcsémék kislánya, a 2 gumicsizmás parasztgyerököt meg már ismeritek:)))

Most pedig rohanok hímezni, mert Mosolyországba már múlt héten szerettem volna postázni néhány apróságot, s alaposan megcsúsztam az elkészítésükkel.
Meg ázik még néhány motring fonal is a festőlében:))))



Hol is kezdjem?

     Mondjuk az elején:) Kicsit el voltam tűnve az éterből mostanság, köszönhetően a gyönyörű időnek. Amikor csak lehetett a kertben akcióztunk, esténként örültem ha az ágyig elvonszoltam magam és még mindig izomlázam van a "parasztfitnesz"-től:)) Hiába, szokni kell a szántást:)

Most azonban visszatértem és bár nem nagyon szóltam hozzá a bejegyzésekhez, azért figyeltem ám milyen szépségeket alkottok.

     Szeretném megköszönni mindenkinek a jó szókat, amiket kaptam és újra megköszönni, hogy játszottatok velem s megosztottátok ötleteiteket.
Ahogy ígértem, mutatom hogyan fejeztem be az Isabelle Vautier nyuszkókat. Azt hiszem csalódást fogok okozni, ugyanis végül a legegyszerűbb megoldást választottam:

Tudom, elég egyszerű, de nekem így tetszik a legjobban:)
Isabelle Vautier - Le Bonheur est dans le Pré
Start: 2011. 01. 05.
Befejezve: 2011. 04. 01. 

     Bárhogy vagdaltam, szerkesztgettem a nekem tetsző verseket, valahogy olyan soknak tűnt a terveken, elnyomta a fő mintarészt.
Az eredeti szöveg magyarra fordítva meg nem igazán tetszett. Még azon is elgondolkoztam, hogy nem hímzek /vagy hímezek?/ alulra semmit, marad a nyuszis rész magában. Aztán /nem túl megerőltető módon/ csak összehoztam ezt a sorminta-szösszenetet:)))

No de nem vesznek ám kárba a versek mert biztos, hogy legalább még egyszer ki fogom hímezni ezt a mintát, méghozzá 2x2 szállal öltve, a szöveg pedig 1x1-el lesz hímezve. Már a fonalat is megfestettem hozzá.
     Ha az időjárás is úgy akarja, ezt a prototípust a héten végleges formába öntöm. A terv egy támasztós képecske, gyönyörű Mary Rose anyagot felhasználva kiegészítésként...

     Mióta befejeztem ezt a szépséget nem volt tű a kezemben, remélem a közeljövőben tudok böködni mert nagyon el vagyok maradva a terveimmel.
De hát ilyenkor annyi munka van a kertben és annyira szeretek ott szöszmötölni, alig várom, hogy a kötelező tennivalók után kimenjek, s utána már csak farpofákkal felfelé lehet megtalálni:)
Hoztam néhány képet /na nem a farpofáimról/ azoknak, akik nem unják még a virágaimat:

Az aktuális legeslegeslegkedvencebb a sziklakertben:)

Imádom lesni, mikor feslenek ki ezek a huncut kis bimbócskák...

Még egy kövirózsa 

Ez a bogláros szellőrózsa pedig egy kirándulás emléke:)

     A kertészkedés során festőnövények is kerültek a tűzhelyre az ebéd/vacsi mellé, hamarosan mutatom is az újabb kreálmányaimat. Most inkább sokféléből festettem keveset, de lesz amiből eladásra is jut majd:)

Nőnapi ajándék + húsvéti dekoráció = tavaszi zsongás:)

Némi édesség és virágok mellett ezt kaptam tegnap, ha már nem 3 lábbal születtem:))):

Tilda színpompás nyári ötletei

Bevallom elég gyengének találom a könyvet, pedig nagyon megörültem mikor megláttam. A képek gyönyörűek, de az ötletek nagy része lerágott csontnak tűnik...
Na de a lényeg, hogy nagyon úgy tűnik - ha lassan is - biztosan közeleg a tavasz:) Mocorognak már a korai hírnökök a kertben:

Fekete hunyor ébredezik a diófa alatt:)

S ha tavasz, akkor Húsvét. Az idén még nem készült semmi, de tavaly összehoztam pár dekorációt, amit most megmutatok:

Ez a 25 cm magas hímzett szív a gyerekszoba ablakában csalogatja a csokit pottyantó nyuszit:)

Ezek a tojás-pickek pedig a cserepes virágokat díszítik, ha jól emlékszem 6 db készült és nagyon nem szeretettem varrni:(

Itt pedig az utóbbi esték terméséből egy kis ízelítő. Mindazok, akik megtisztelnek azzal, hogy vásárolnak tőlem, megérdemelnek egy normális címkét:) Így ezek gyártásával foglalatoskodtam éjszakánként. Tudom, hogy a szívecskés csipke kicsit túlzás a felső részen, de a gyerkőcök ötlete volt és igazság szerint tetszik is:) Íme néhányan:
Mint a profik:)))

Mára ennyi, de reszkessetek mert hamarosan egy kis játékot szeretnék szervezni. Na de nem ám szokványosat:))) Majd jövök a részletekkel... 


Festett hímzővásznak...

Végre, végre, végre újra pepecselhettem, nem is keveset:) Volt itthon néhány négyzetméternyi zavaróan fehér hímzővászon, meg akadt még a tavaly elraktározott festőnövényekből is. Így aztán nagytakarítás helyett a hétvégét főzőcskézéssel töltöttem.
Az ételek mellett ez rotyogott még a tűzhelyen:

A 30 literes fazekamban készítettem elő a vásznat

90 perc előfőzés, öblítés, 120 perc pácolás /szigorúan csak timsóval, mérgeket nem használok/, majd újabb öblítés után végre következhetett a festés.

Vörös- és lilahagyma, kanadai aranyvessző, menta és erdei bogyók keveréke adta a színezőanyagokat. Ezek szépen kifőtték magukat, mialatt "gyorsan" feldaraboltam a még nedves hímzővásznat.
Ezután mind ment a maga fazekába, vagy tepsijébe és alapos melegítés után magukra hagytam őket éjszakára.
Ma délelőtt pedig jöhettek az utómunkálatok: ahol szükségét éreztem újrafestettem, volt amit a sütőben "márványoztam", vasalás-mosás-öblítés-vasalás és végre jöhetett a fotózás.
Pontosabban jöhetett volna, mert a kora délután végre kibújó napot 3 óra magasságában fekete fellegek takarták el és szabályos hózáporban lehetett részünk:(
Később újra kisütött a nap és tudtam néhány képet készíteni, de nem mindenről. Azért van néhány fotó a vásznakról, a többit pedig holnap pótolom:

Ezek az aranyvesszővel színesedtek...
...a jobboldali nem fehér ám, majd holnap újrafotózom

Ezek a hagymákkal készültek...
...ez pedig a mentával

A többieket holnap majd hozom, most még néhány képet szeretnék megmutatni a kertemről, ahol - többek között - számos festőnövény is otthonra lelt.

Mivel tényleg nagyon unom már a telet /az egyetlen dolog amit szeretek benne az a Karácsony:)/ és ahogy nézegetem a blogokat már Nektek is elegetek van belőle, íme némi tavaszcsalogató tavalyról: