Túl vagyunk rajta... avagy ember tervez 2. rész

Olvastam, hogy a Blogger rakoncátlankodása miatt sokaknál bejegyzések és hozzászólások vesztek el az éterben. Nálam semmi nem tűnt el, mert nem is írtam semmit ma délelőttig...
Nem nagyon volt kedvem különböző hobbiknak hódolni:(

No de ezt a blogot a hobbijaimnak szentelem elsősorban és csak akkor használom nyavalygásra ha nagyon muszáj, ezért inkább megmutatom néhány festésem eredményét, meg ezt-azt:)

Még 2 héttel ezelőtt mutattam a barkás festések eredményeit, most megmutatom a vérehulló fecskefű és a diólevél-rügy kísérletekét.
A vérehulló fecskefű gyönyörű kanárisárgára festett /érdekes, hogy Anitának a halványsárgához is 1 napi áztatás kellett/, csakhogy nekem zöld, vagy legalábbis valami zöldes kellene már végre.
Néha kicsit úgy érzem magam, mint a hajdani alkimisták a Bölcsek kövével, olyan mániákusan próbálom zöldre varázsolni a fonalaimat természetes festőanyagokkal. Egyelőre sikertelenül:(
Szóval a kanárisárga ment a "kukába", mert olyat már tudok máshogy is varázsolni. Így került a festőlébe mindenféle a dióbarkától a fűzfalevélen keresztül a fűig:))) Már csak a Szabó bakter kedvenc pipamocska hiányzott a trutyiból, de meglepő módon egészen jó lett a végeredmény. Fáradt sárgával "mosott" zöldesszürke színű hímzővászon került ki a fazékból, mely a keresztségben a 'Savanna' nevet kapta - mindjárt mutatom is...

De előtte még a dióleveles kísérlet:) A kifejlett diólevéllel a barna különböző árnyalataira lehet festeni, na de ki tudna ellenállni a frissen rügyező levelek zöldes-bíborának. Mert hát a remény ugyebár, hogy hátha valami más, valami új lesz belőle...
Jelentem nem csalatkoztam, mert bár a végeredmény világosabb mézeskalács-barna, DE rózsaszín permet-foltok vannak benne!!! Mondhatnám, hogy pont így akartam, de ez nem igaz. Csak a természet újabb csodájával álltam szemben kissé leesett állal - fogalmam sincs, miért, hogyan, de nagyon fain lett a végeredmény. Szerintem:))) Kissé fantáziátlan módon a 'Pinky Brown' nevet adtam neki...

Íme egy képen az utóbbi idők hímzővászon termése /majd külön-külön is mutogatom őket, de még nem volt kedvem fotózgatni/:

Ők az 'Old Style' sorozat darabjai és lehet, hogy adok el belőlük.
De még gondolkodom rajta, mert szerelemgyerekek:)))

Festettem néhány hímzőfonalat is, főleg színátmeneteseket. Most csak egyről hoztam fotót:

Törtfehér-bézs-vaj- és vaníliasárga ínycsiklandó elegye:)

Itt pedig láthattok egy mutánst, ami a kertünkben növekszik:) Fogalmam sincs mitől nőtt ekkorára és azt sem tudom mitől lett lila, mert tavaly még majdnem fekete és normál magasságú volt??? Talán a csirkekakilé az oka, nem hiába erjesztgetem a kert végében:)))

 
A kisasszony 94 cm, a nagyfiú meg 120...

Még egy vidám fotó:)

S bár már jócskán elmúlt, itt van egy húsvéti-szülinapi kép is a család 3 legifjabb porontyáról:

A tipp-topp cumis tündér Hanna, az öcsémék kislánya, a 2 gumicsizmás parasztgyerököt meg már ismeritek:)))

Most pedig rohanok hímezni, mert Mosolyországba már múlt héten szerettem volna postázni néhány apróságot, s alaposan megcsúsztam az elkészítésükkel.
Meg ázik még néhány motring fonal is a festőlében:))))



8 megjegyzés:

  1. Anyukádnak mielőbbi javulást, anyu másfl éves protis, már több hete jár szamócát szedni egy ismerőshöz, szóval jól szuperál a cucc. Nagyon sokat számít, hogy legyen később aktív, mozogjon, bringázzon és gyalogoljon, akkor nem szűkül be a csípő mozgástartománya!

    A festések csodásak lettek, a mutáns meg.. tyűűűűű:)))

    VálaszTörlés
  2. Édesanyádnak jobbulást.

    De jók lettek ezek a festések is, azért megnéztem volna a "kuka" tartalmát is, hogy milyen lett a te sárgád. :)
    A hétre tervezem a nyírfabarkát, végre sikerült szereznem, kíváncsi vagyok az majd mennyire tér el a tiédtől.

    Az az írisz, na az is nagyon jó. Hátha jövőre még szaporodik is. :)

    VálaszTörlés
  3. Jobbulást anyukádnak! Sajnos a tragédiákat nehéz kikerülni, de lassanként túlteszi magát az ember rajtuk, mert muszáj az életnek mennie tovább (akármekkora közhely is ez, de így van). A festések most is gyönyörűek - az az Antiqe Rose még mindig nagyon bejövős. A biotrágya pedig úgy látszik jót tett a virágodnak. :-) Aranyosak a gyerkőcök is.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm lányok, a jókívánságokat, a biztatást, a dicsérő szavakat - mindent:)

    Anita, ha legközelebb festek fecskefűvel megmutatom az eredeti színt is! Ha szeretnél a mutánsból, virágzás után szívesen küldök, bár nem garantálom a méretet:)
    Kíváncsi vagyok a nyírfabarka Nálad hogy szuperál:))

    Adri! A közhelyek a legnagyobb igazságok:)))

    VálaszTörlés
  5. Jobbulást kívánok anyukádnak!

    A festések gyönyörűek lettek!
    A virág tényleg szép nagy. :-)

    VálaszTörlés
  6. Ohh köszönöm, kedves vagy, de nem kérek a virágból, van nekünk is ilyen, sima normál méretezésű. :)

    Hát a nyírfa barkára én is nagyon kíváncsi vagyok, főztem egész délután, de csak holnap lesz időm leszűrni. Remélem ezzel nem rontom el. Maga a lé rózsaszín, de már nem bírtam magammal, dugtam bele pici darab anyagot, pici darab fonalat, de semmi értelmes szín. Remélem, hogy holnap majd a timsóval pácolt anyagok nem így fognak viselkedni a festőlében.

    VálaszTörlés
  7. Én is jobbulást kívánok anyukádnak! Szerintem néha lehet nyavalyogni is, hisz ez az érzés is hozzátartozik az alkotáshoz, vagy a nem alkotáshoz. :) A virág tényleg szép, a gyerkőcök édesek. A tragédiához pedig nem is tudok mit hozzászólni, döbbenetes.
    Szép kreatív napokat!

    VálaszTörlés