Még mindig vásznak meg egy kis ábrándozás:)

Íme a hímzővásznak, amiket csak ma tudtam fotózni. Nagyon tetszenek, egész nap nézegettem, simogattam őket mikor a közelükben jártam és már nevet is adtam nekik:)

Őt szárított erdei bogyók keverékéből hoztam össze, elég bizarr lett a végeredmény. Lehet, hogy pont ezért tetszik olyan nagyon:)

'Fekete gyémánt'

Ez nagyon finom, púderszínű, igazán kislányos szín lett, vöröshagyma segítségével: 

'Korall'

Őt tegnap már láthattátok, csak nagyon sápatag volt a fotón. Ma újra lefényképeztem:

'Vanília'

A következő 'páciens' a tegnap már szintén mutatott mentás festés maradék színezékével készült, kicsit halványabb lett. Olyan alap-military színe lett, ezért a neve:

'Lopakodó' :)))

Most mutatok valamit érdekeset - legalábbis számomra az:) Azért szeretem a növényi festékkel való bíbelődést, mert még akkor is érik meglepetések az embert, amikor már tutira kikeverte a színt és a próbafestéssel is elégedett:) Így jártam a mentával történő festés során, a növény illóolaja helyenként foltokat hozott létre. Például ilyen halacskát:

Az eredeti színt lebutítottam kissé, hogy jobban látszódjon a folt:)

Sajnálatos, de tény, hogy a lilahagyma gyönyörű színe festékként közönséges barnává retardálódik, így az alapfestés nem nagyont tetszett véle. Muszáj volt továbbfejlesztenem, ebből:

...ez lett, nagyon-nagyon tetszik és egyik kedvenc hegységemről neveztem el:

'Esterel'

S ha már a Riviéránál tartunk, megörökítettem egyik kedvenc növényem virágát is - igaz nem hímezve, hanem hímzővászonra festve:

'Mimóza'

Fölöttébb fájlalom, hogy míg délebbre eső olasz és francia tájakon már elvirágzóban vannak a mimózafák /az én egyetlen féltve őrzött példányomat kinyírták a kőművesek a házfelújításkor/, addig nálunk még mindig mínuszok röpködnek és hófoltos a kert:(

Mivel se pénz, se idő nincs arra, hogy melegebb éghajlatra vounljunk, a múltból merítek erőt míg hozzánk is megérkezik a várva várt tavasz. Ha van kedvetek tartsatok velem egy virtuális nyaralásra egyik kedvenc helyemre, a francia Riviérára:

Azúrpart - vajon miről kapta a nevét?:)))

Menton - a Cote d'Azur kapuja, világhírű citromáról és a helyi kispiacon 1,5 - 2 euróért lehet a halászoktól a rák kilóját venni:)

A lakóautós nyaralás előnyei: reggel csak pár métert kell sétálni, hogy még a turisták előtt fürdőzhessünk. Sajnos a hatóságok egyre kevésbé tűrik a vadkempingezést:(

A parfüm fővárosa madártávlatból...

...és közelről. 3 nagy parfümgyár van Grasse-ban, naná, hogy mind a hármat meg kellett nézni:)

Azt a kis vityillót elfogadnám...

Dávid és Góliát:)

A fantasztikus francia konyha - a nyaralóhelyek éttermeiben az árak is azok, az adagok meg fantasztikusan kicsik. Érdekesség, hogy Monaco-ban a Forma-1-es futam alatt átszámítva 140 forintért lehetett hot-dogot kapni. A nyilvános WC használatáért viszont 1 eurót kértek. Igaz, hogy addig nem engedett be a vécés hölgy, amíg a szemem láttára végig nem csutakolta a helyiséget...

Az igazi Provance - valahol a Lubéron lankáin:) Ezen a tájon játszódik Peter Mayle regényeinek nagy része... többek közt a Bor, Mámor, Provance

Naplemente az Esterel hegység lábánál. A parton a helyi lakosok pihengetnek, miután a turisták visszatértek a szállásukra:)

Hát mára ennyi, a későbbiekben hozok még képeket az utazgatásainkról, ha valakit érdekelnek:)